Kőszikla szurdok 1. állomás 2. állomás 3. állomás 4. állomás 5. állomás 6. állomás 7. állomás

 

Források völgye


A magyar nép honfoglalást követő víztisztelete olyan rendkívüli volt, hogy a szabolcsi zsinat kénytelen volt ellene szigorú rendeletet kibocsátani. E rendeletben többek közt felemlíttetik, hogy az, ki valamelyik forrásnak áldoz, egy ökröt adjon büntetésül a zárdának.

E víztiszteletnek egészen a vezetékes vízhálózat elterjedéséig komoly szerepe maradt, különösen Zala megyében, ahol ugyan a klíma az országos átlagnál jóval csapadékosabb, a felszíni képződmények miatt azonban a dombvidéken a természetes állandó vízhozamú források, patakok száma alacsony.

A Zalai-dombság földtörténeti kialakulására jellemző, hogy a mélyebben fekvő meszes kőzeteket vastagon borítja a folyók és a szél útján ráhordott kavics és homokréteg, illetve a kőzetek mállásából kialakult agyagfelszínek. A Nagybakónak közelében található agyagos talaj nem képes a lehulló csapadékot elszivárogtatni, ezért a víz a felszínen szalad alá nagy sebességgel, jelentős eróziós erővel. Ez mély vízmosásokat formál a puha, de állékony talajban. A mégis mélybe szivárgó víz a felszín alatt a szintén rossz vízáteresztő képességű homokkőben nagyon lassan vándorol, amely biztosítja, hogy az így lelassult vízmozgás eredményeként a környező források (Csibiti-forrás, Eszperentó-forrás) állandó de kis vízhozammal még nyáron sem apadnak el.

A források völgyébe érkezve a baloldali forrás volt eredetileg az Árpád forrás, de az elvégzett forrásfoglalási munkák után a jobb oldali forrással együtt Eszperantó forrásoknak nevezték el azokat. A szép erdei környezetben található völgyben már a harmincas években is szívesen táboroztak a kanizsai cserkészek az itt megbúvó források mellett. A források első nevüket is a cserkészektől kapták. A forrásokat 1980-ban már a két világhírű eszperantistáról (Baghy Gyula és Kalocsay Kálmán) nevezték el. Ezzel a névadással a forrásokat az eszperantó mozgalom egyedülálló zalai emlékhelyévé tették.


A források természetvédelme, forrásfoglalás:

Minden forrás Magyarországon külön védetté nyilvánítási eljárás nélkül a törvény erejénél fogva (ex lege) természetvédelmi oltalom alatt áll. Forrásnak hívjuk a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanását, ha a vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad. A forrás lehet kiépített (un. foglalt forrás), vagy természetes. Természetvédelmi jelentősége, mint forrás élőhelynek csak ez utóbbinak van. Ha ugyanis a felbukkanó víz természetes medencéből indulhat útnak, akkor ezeken a helyeken tápanyag szegény, hűvös mikroklímájú, áramló vizű élőhelyek jönnek létre, amelyek számos védett növényfajnak és állatnak biztosítanak speciális körülményeket. A terméskővel, betonnal kialakított források lehetővé teszik a higiénikus és kényelmes vízfogyasztást, de természetvédelmi szempontból nem kedvezőek.


 

Overálos barlangtúrák

- Bakony és a
- Keszthelyi-hegység
fokozottan védett barlangjaiba.

Overálos barlangtúrák


Programok a nemzeti parkban

Programok a nemzeti parkban


Csónakázás a föld alatt

Tapolcai tavas barlang

 

Üzemeltető:


Balaton-felvidéki
Nemzeti Park Igazgatóság