5. Malmok és folyami rák a Csertán

Hód tanösvény 1. állomás 2. állomás 3. állomás 4. állomás 5. állomás 6. állomás 7. állomás 8. állomás

 

Vízimalmok

A Kerka folyó mellett a Csertán is számos vízimalom működött. A Kerkán a XIII. században 90 lisztelő malmot írtak össze, és egészen a XX. század közepéig 28 malomban őröltek a vidéken. Ma már – elsősorban a szabályozás miatt - egyik víz sem alkalmas arra, hogy malom működjön rajta.

 

Állatvilág

A Kerka a szabályozás és a környezetének beépítése ellenére is megőrizte kiváló vízminőségét, amit jól bizonyít több indikátor faj jelenléte is, mint pl. a folyami rák, a tegzesek és a szitakötők.

A tegzesek a lepkékhez néha feltűnően hasonlóak, de azoktól elkülönült rendet alkotnak a rovarok osztályán belül. A Drávai tegzes a folyó bennszülött faja, élete a Dráva kavicszátonyaihoz, homokpadjaihoz kapcsolódik és ezért különleges, hogy a Mura mellett a Kerka mentén is megjelent, valószínűleg a jó életfeltételeknek köszönhetően.

A folyami rák ízeltlábú, kopoltyúval lélegzik. Öt pár lába közül az elülső pár egy-egy nagy ollót visel. Partra kerülésekor teste kiszáradásáig képes légköri levegővel is megélni. A rákok akár 20 évig is élhetnek. Puha testüket védő páncélt növekedés közben többször levetik. A vedlésben lévő rákot hívjuk vajráknak. Ilyenkor gyenge és védtelen, s még fajtársainak is áldozatul eshet. Létfontosságú szervei az ollói, melyekkel vízinövényeket, csigákat, férgeket, kagylókat, apró halakat zsákmányol, de megeszi a dögöt is. Elsősorban az olyan vízszakaszokat kedveli, ahol vízre hajló ágak, belógó gyökerek találhatók.


 

Overálos barlangtúrák

- Bakony és a
- Keszthelyi-hegység
fokozottan védett barlangjaiba.

Overálos barlangtúrák


Programok a nemzeti parkban

Programok a nemzeti parkban


Csónakázás a föld alatt

Tapolcai tavas barlang

 

Üzemeltető:


Balaton-felvidéki
Nemzeti Park Igazgatóság